Mi jut eszedbe elsőre arról, hogy szénhidrát? Kémia, cukor, hízlal? Nos, ez cseppet sem pozitív. Pedig valójában a szénhidrátok nagyon fontos vegyületek. Nélkülük nem is léteznénk. Ezt a sort se tudnád elolvasni, ha nem keringene a véredben jelen pillanatban is számtalan szénhidrát. Szóval ha már ilyen jó arcok, ismerjük meg őket közelebről!
Kép forrása: pixabayCukorpofák
A szénhidrátok nagy része cukor. A legegyszerűbb fontosabb cukrok a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). Kémiailag nagyon hasonlítanak egymásra, 6 db szénatom, pár oxigén és jó néhány hidrogénatom gyűrűsen összekapaszkodva. Ennyi kémia elég is lesz, inkább tekintsük át, hogy mi a szerepük.
Az első és legfontosabb, hogy a glükózból nyerjük az energiánk nagy részét. A szénhidrátok, amiket megeszünk általában összetettek. Például a nádcukor egy glükózból és egy fruktózból áll. A laktóz (erről már van cikk itt) pedig egy glükózból és galaktózból. A keményítő pedig jó sok amilóz összekapcsolódva. Az emésztőrendszeren végighaladva glükóz lesz belőlük. Hogy előbb-e vagy utóbb az attól függ, hogy mennyire összetett a szerkezete. Ez alapján különítjük el a gyors és lassú szénhidrátokat. A banán például gyors szénhidrát, mert rengeteg fruktóz van benne, amiből nagyon hamar glükózt gyárt a szervezet. (Akiben ez a folyamat nem működik, azok érzékenyek a fruktózra). A teljes kiőrlésű liszt pedig lassú, mert sok keményítő van benne, tovább tart lebontani, tehát a vércukorszintet sem emelik meg annyira (A vércukor a vérben keringő glükóz). A szabad glükózt felveszik az éhes sejtek és elégetik. Na nem máglyán, hanem kémiai folyamatokkal szétszedegetik és eközben energia szabadul fel.
A szénhidrátok sokszor szilárdító vázanyagok. A növények cellulóza és a bogarak kitinje is szénhidrát. Igen, ha sok papírt és bogarat eszel, akkor pufi leszel. A biológiai információ hordozásában is részt veszenek. Emlékezzünk rá, hogy a DNS,RNS vázában is található cukor. De fehérjék felszínére is rá szoktak csücsülni és befolyásolják a funkcióját. Az immunrendszer pedig a szervezetbe betolakodott baciknak a szénhidrátrészeit ismeri fel elsőként. Ezek mind-mind egyszerűbb cukrokból felépülő összetett cukrok.
Kép forrása: pixabay
Akkor most hízlal vagy sem?
A széndrátok kapcsán legtöbben, mint tápanyagra asszociálnak, tehát érdemes szót ejteni róla, hogy hízlal-e. A válasz: attól függ, hogy mennyit eszel belőle. Szénhidrátra szükségünk van. Mindig. (Van pár ember, akik elélnek teljes szénhidrátmentes diétán, de az nagyon meredek, orvosi felügyeletet igényel, otthon magadtól ne próbáld ki!) A szénhidrátra akkor is szükségünk van, ha épp fogyni szeretnék, mert a zsírok a cukrok lángjában élnek. A zsírok lebontásához szükséges alapanyagok a glükóz elégetésének "melléktermékei".
Elég sok mindenben van szénhidrát és sokszor a termékek gyártói nem is könnyítik meg az életünket. Azt viszont tudjuk, hogy az ÓZ a nagy varázsló végződéssel látják el a kémikusok a cukrokat, szóval ha egy terméken látod, hogy akármióz (pl.dextróz) van benne, akkor mostmár tudni fogod, hogy az cukor.
Egy biztos: mértékkel kell fogyasztani, mert a felesleges glükózból zsír lesz, ami szépen beépül a zsírszövet sejtjeibe. Nehéz megmondani, hogy kinek pontosan mennyi szénhidrátra van szüksége, ehhez szakember kell. Azzal viszont nem teszel rosszat, ha kerülöd a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket és sok lassú szénhidrátot eszel (ha már eszel).
Kép forrása: flickr
Tehát a szénhidrátok önmagukban nem rosszak, sőt! Keblemre szénhidrát!!! (De csak óvatosan persze!)