Mik is pontosan a fehérjék?

A fehérjék mindenhol ott vannak. Minden sejtünkben, az ételben, a környezetünkben. Nagyon fontosak, mégsem ismerjük őket eléggé. Pedig szinte minden betegséghez köthető egy (vagy inkább több) fehérje. Ismeritek a “Bazi nagy görög lagziban” azt a részt, amikor azt mondja a papa, hogy: “Mondj egy szót, bármilyet és én megmondom, hogy amiből az jön, az görög.” Na, ez most esetünkben így szól: “Mondj egy betegséget és én megmondom, hogy melyik fehérje köthető hozzá.”

Kép forrása: flickr

Mi a fehérje?

Nem, a cikknek nem sok köze lesz a protein shake-hez. A fehérjék (más néven proteinek) ugyanis aminosavakból álló molekulák. (Majdnem) minden élőlénynek ugyanabból a 20 darabos aminosav készletből épülnek fel a fehérje láncai. Úgy kell elképzelni, mintha a fehérjék tetszőleges hosszúságú nyakláncok lennének, amelyekhez 20 féle gyöngy használható, de egy fajta gyöngyből többet is használhatunk. Nagyjából úgy, mintha ezekből fűznél egy akármilyen láncot:

Kép forrása: Emily Karakis (Unsplash)

Minden egyes fehérjének megvan a maga aminosav sorrendje, ami igen nagy változatosságnak ad teret. Lehetnek kicsik is, mint pl. az inzulin (igen, ez is egy fehérje) , ami 51 aminosavból áll, de lehetnek egész nagyok is, mint pl. a hemoglobin, ami 574 aminosavból áll. Mind a 20-nak van egy 1 betűs rövidítése, ezért pl. a laktáz fehérjéből egy részlet így néz ki: MELSWHVVFI (ez egy valós részlet innen)

Sokkal több fehérjét ismersz, mint azt elsőre gondolnád

A proteinek ugyanis lehetnek mondjuk struktúrfehérjék, mint például a keratin. Ma már mindenbe tesznek keratint, úgy mint arckrém, sampon, mosópor stb. Ahogy a szervezetben is, úgy a ruháknál is ugyanaz a szerepe: rugalmasság biztosítása. Tartást adnak a sejteknek, azaz merevítik, hajlítják, ahogy kell.

Legtöbben ha fehérjékre gondolnak, akkor a tápanyagok jutnak eszükbe, pl. protein shake. Vannak olyan fehérjék, amiknek tényleg csak annyi a funkciójuk, hogy valaki megegye, megeméssze (azaz aminosavakra bontsa), hogy aztán a saját fehérjéihez felhasználhassa. Ilyen például a kazein, ami pl. a tehéntejben található tartaléktápanyag.

Egyes hormonok, toxinok és immunanyagok is lehetnek fehérjék, akárcsak az izomfehérjék. A sokak által ismert aktin-miozin páros is proteinek. Ők adják az izmok azon tulajdonságait, amiket mindenki jól ismer (összehúzódik, elernyed).

Kép forrása: pixabay

De a legeslegfontosabb fehérjék, az enzimek. Biokatalizátornak szokták őket definiálni, de ez nem mond sokat. Kicsi gépecskéknek kell őket elképzelni. A sejtekben (és azokon kívül is) az a feladatuk, hogy kémiai reakciók zajlódjanak le rajtuk és általuk. Kötéseket hoznak létre és bontanak fel.

 Olyan, mintha egy varázstál lenne, amibe ha belerakod a neki megfelelő alapanyagokat, előállít egy teljesen új dolgot. A laktáz enzim például magához gyűjti a laktózt (tejcukor) és szétbontja két egyszerű szerkezetű cukorra (glükóz és galaktóz). Minden enzimnek van valami funkciója, munkája, feladata. Ebből következik az is, hogy ha nem dolgoznak rendesen, annak nagyon súlyos következményei lehetnek a szervezetben, mint például betegség.

Szóval a lényeg az, hogy minden görög...vagyis fehérje.