Brit tudósok bebizonyították, hogy az emberek bármit elhisznek akkor, ha azt mondják, hogy kutatások bizonyítják. Mennyire lehet hinni ezeknek a bizonyos tudományos cikkeknek? Egyáltalán lehet hinni nekik?...A válasz igen, de mint minden máshoz, ehhez is tudatosságra van szükség. Egy tudományos ismeretterjesztő oldalon merészségnek tűnhet egy ilyen cikk, de az a célom, hogy gondolkodó, eszes, talpraesett emberek lepjék el a világot és ehhez hozzátartozik az is, hogy nem dőlünk be mindennek, amit olvasunk. Tehát felkészülni, vigyázz, kész, rajt...és irány megrengetni a bizalmat a tudományban!

Rák, tumor, daganat. Mindannyian találkoztunk már ezzel a betegséggel. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy egy halálos betegségről van szó. De ahhoz képest, hogy milyen sokat hallani róla, elég hiányosak az információk. Nagyon sok a tévhit, aminek akár súlyos következményei is lehetnek. Mint például az, hogy ilyen-olyan "csodamódszerek" miatt abba hagyják az orvosi kezeléseket a betegek, amivel tovább rontanak saját állapotukon. Meg kell tudni különböztetni, hogy mi a "csodamódszer" és mi az, ami tényleg hasznos, hatásos. De ehhez, ha tetszik, ha nem tudni kell néhány dolgot.

Mi jut eszedbe elsőre arról, hogy szénhidrát? Kémia, cukor, hízlal? Nos, ez cseppet sem pozitív. Pedig valójában a szénhidrátok nagyon fontos vegyületek. Nélkülük nem is léteznénk. Ezt a sort se tudnád elolvasni, ha nem keringene a véredben jelen pillanatban is számtalan szénhidrát. Szóval ha már ilyen jó arcok, ismerjük meg őket közelebről! 

A genetika elképesztő változásokon ment keresztül az elmúlt 20 évben. Megfejtettük az emberi genomot, vagyis, hogy a DNS-ünkben melyik bázis után pontosan melyik jön. Ez három millárd betű...Azt hittük akkor, hogy most aztán ránk köszönt majd a Kánaán, mostmár megértettük az embert, a világot és mindent. Egyesek szerint megfejtettük Isten nyelvét is. Azt hitték, hogy ha megvizsgálják egy ember génjeit, akkor tudni fogják, hogy élete során milyen betegségei lesznek és minden egyebet is megtudhatunk. De nem ez történt. Vajon miért nem?

A gluténérzékenység egyre gyakoribb. Csak felkapott divat vagy tényleg fontos? Valójában egy krónikus betegségről van szó. Tehát tényleg fontos. Magyarországon az emberek 1-3%-át érinti. De egyáltalán mi az a glutén? 

Az 1.részből megtudtuk, hogy mi is az a DNS és hogyan néz ki. Ebből a cikkből ki fog derülni, hogy hogyan örökítőanyagoskodik pontosan.

"Ha tejallergiám van, akkor ihatok laktózmentes tejet?" NEEEEEEEEEEM!!!!!!! A tejallergia és a laktózérzékenység két teljesen különböző dolog. Na jó, nem teljesen. Annyi közük van egymáshoz, mint a labdának a görögdinnyéhez.  Van pár alap dolog amit érdemes erről tudni. Ha szenvedsz tőle, akkor mindenképpen olvasd el! Ha van ilyen ismerősöd vagy családtagod, akkor erősen ajánlott! Ha egyiksem, akkor "csak" azért, hogy tudj többet a világról.

Mik a sejtek?

Sejted, hogy mi a sejt?De valójában sejtelmed sincs róla. A sejtek az élővilág alapegységei. Sok minden sejtekből épül fel: a tüdőnk, a fűzfa, a sárga rigó és még az ebédre megevett töltött káposztád is tele volt (nagyrészt halott) sejtekkel. Hogyan néznek ki? Hogyan működnek?

Mik is pontosan a fehérjék?

A fehérjék mindenhol ott vannak. Minden sejtünkben, az ételben, a környezetünkben. Nagyon fontosak, mégsem ismerjük őket eléggé. Pedig szinte minden betegséghez köthető egy (vagy inkább több) fehérje. Ismeritek a “Bazi nagy görög lagziban” azt a részt, amikor azt mondja a papa, hogy: “Mondj egy szót, bármilyet és én megmondom, hogy amiből az jön, az görög.” Na, ez most esetünkben így szól: “Mondj egy betegséget és én megmondom, hogy melyik fehérje köthető hozzá.”

Mi is az a DNS?

DNS, azaz dezoxi-ribonukleinsav. Na, most hogy feloldottam a betűszót minden világos lett, igaz? Ha mégsem, akkor elmondom, hogy a DNS a sejtjeink és így egész szervezetünk örökítőanyaga. Információt tárol és ad át. De hogyan épül fel? Miért tud örökíteni? És egyáltalán milyen információt?