Hát ez zsír! Zsíros téma ez...Most, hogy előttem az összes zsíros poént, ami eszembe jutott, nézzük meg, hogy milyenek is a zsírok. Bármily hihetetlen, de ez is egy vegyülettípus, mint pl. a szénhidrátok. A zsírokat általában táplálkozással összefüggésben említik és ha valamiről, akkor erről mindenki tudja, hogy hízlal... Vagy nem? Ellenség vagy jóbarát? 

Lipid vagy zsír. Nem mindegy?

Nem. A lipidek egy tágabb csoport, a zsír szűkebb. Úgy is lehet mondani, hogy nem minden lipid zsír, de minden zsír lipid. A zsíron és olajon kívül lipidek a foszfolipidek (belőlük készül a sejtmembrán) és a szteroidok (pl. néhány hormon, úgy mint ösztrogén, tesztoszteron) is. Na, nem csuknak börtönbe, ha rosszul mondod. De azért jó, ha tudod, hogy ha valaminek magas a lipidtartalma, az még önmagában nem mond semmit, meg kell határozni, hogy pontosan miről van szó. 

Zsíratom

Nincsen olyan, hogy zsíratom. A zsír egy molekula, ami sok szénből, oxigénből, hidrogénből tevődik össze. Úgy néznek ki, hogy van egy fejük, ami glicerinből áll és van egy farkuk, ami zsírsavakból. Apropó, zsírsavak! Rendgetegféle van. Vannak nagyon -nagyon hosszúak és rövidkék. Vannak olyanok, amelyekben a szénatomok közt csak egyszeres kötés van, de van aminél többszörös. Az olajok és a zsírok között mindösszesen annyi a különbség, hogy az olajokban több olyan zsírsav van, ami többszörös kötésű zsírsavból áll.

Ez egy kicsit kémiás rész, de nem kell aggódni, nem vészes. Annyiról van csak szó, hogy képzelj el két bogyót (ez a két szénatom). Ha a két bogyó közé egy vonalat húzol, akkor szépen elférnek a bogyók egymás mellett. Ha viszont két (vagy több) vonalat raksz közéjük, akkor már túl szűk lesz a hely kettejük közt, ezért kicsit elhajolnak egymástól. Ugyanez történik a zsírsavakban is: ahol többszörös kötés van, ott meghajlik a molekula. Hogy mindez miért fontos? Azért, mert az elhajlások miatt nem tud szépen összerendeződni a sok zsírsav, ezért folyékony lesz. Ez az olaj. A zsírok viszont szilárdak, mert bennünk nincs (vagy kevesebb) az elhajlott rész, ezért szorosan össze tudnak kapaszkodni egy szilárd rendszerré. Eléggé változatosak tudnak lenni amúgy a zsírok. Egy glicerinhez 3 zsírsav tud kapcsolódni, de mivel zsírsavból nagyon sokféle van, sok a lehetőség is.

Ehetünk zsírt?!

Nem várj spanyol viaszt! A válasz az, hogy igen, de mértékkel. A zsíroknak helye kell, hogy legyen az egészséges, kiegyensúlyozott étrendben. Vannak ugyebár zsírban oldódó vitaminok: D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin és A-vitamin (könnyebb megjegyezni úgy, hogy DEKA). Ez azért nem jogosít fel arra, hogy zsíros kenyeret egyél zsírban sült krumplival mondván, hogy hát legyen miben oldódnia a vitaminoknak...Lesz bőven terük akkor is, ha normális mennyiséget fogyasztasz. 

A feleslegesen megevett szénhidrátokból (róluk találsz cikket itt) a szervezet zsírt készít. Egymás után pakolgatja a szénhidrátok szén tartalmát, hogy zsírsav legyen belőle és elküldi a zsírszövetbe. Ott raktározódik. Egyébként nagyon jó tartaléktápanyag, nem véletlenül zsírból van a háj és nem mondjuk fehérjéből. Nagyon nagy energia szabadítható fel belőlük és kis helyen elférnek. Mármint a többi vegyülethez képest. A háj persze nem foglal már el kis helyet, mert hát nagyon sok zsír van benne. A túlzott zsírfogyasztás valóban túlsúlyhoz vezet, akárcsak a túlzott szénhidrátfogyasztás. Annyi a titok, hogy nem kell túlzásba vinni és akkor jóbarát lesz. Ellenkező esetben viszont valóban ellenség.