Hajlamosak vagyunk abban a hitben ringatni magunkat, hogy mi sosem leszünk súlyos betegek, hogy mi aztán tuti nem kapjuk el a veszélyes fertőzéseket és naná, hogy sosem halunk meg. Tudjuk, hogy ez nem igaz, mégis így éljük az életünket. Ez nem jelenti azt, hogy most akkor kuporodjunk össze a sarokban, húzzuk fejünkre a takarót és sírjunk, hogy végünk van. Nem! Pont, hogy arra kellenének, hogy sarkalljanak a betegségekről szerzett tudásunk, hogy még egészségesebbek legyünk. Ehhez képest egyre betegebbek vagyunk...Vajon miért?

Továbbra is az vagy, amit megeszel

Már írtam nektek a gének és a környezet kapcsolatáról (itt tudod elolvasni). Arról viszont nem, hogy erre miért legyintünk ennyire?

Az "az vagy, amit megeszel" nem egy mai mondás, ezt már régóta tudjuk. Az, hogy most már a tudomány is bebizonyította, hogy a táplálékok egyes összetevői képesek hatni a fehérjéinkre (katt ide az alapozóért), csak ráadás. Vannak olyan anyagok, amelyek bejutnak a sejtmagba (klikk a részletekért) és olyan fehérjékhez kötődnek, amelyek a DNS működését befolyásolják. De nem csak ilyen durva szabályozás létezik. Egyes anyagok a még éppen készülő fehérjék RNS-éhez kötődnek a riboszómán (ha ez kínai, akkor katt ide) és így befolyásolják a fehérje mennyiségét. És akkor egyéb epigenetikai változásokról nem is beszélve...Tehát a környezetünk tényleg hat ránk! Hogy dohányzol-e vagy kávézol vagy mindezt egyszerre, ez mind-mind meglátszik a sejtjeiden.

A legyintés oka az lehet, hogy mindenki hallott már olyan sztorikat, hogy 40 évig cigizett és nem lett tüdőrákos vagy hogy túlsúlyosan élt 90 éves koráig stb. Egyrészt ezek a sztorik csak alig-alig említik az életminőséget, vagyis hogy lehet, hogy sokáig élt, de mindene fájt, rengeteg gyógyszert szedett stb. Csak szőr mentén súrolják a valóságot. Másrészt pedig nem a tüdőrák az egyetlen betegség, amit okozhat pl. a dohányzás. Van például egy betegség(COPD), amitől folyton köhög az ember és a tüdeje annyira gyenge lesz, hogy nem tudja ellátni rendesen a feladatát. Ebben szenvedő embertársaink jobb szívfél elégtelenségben hunynak el...És ez elég gyakori...

A dohányzást azért emeltem ki, mert egy olyan környezeti dolog, amit mi magunk űzünk és látványosan rossz hatással van ránk. De a mozgásszegény életmód, a rossz táplálkozás, a szmog, a sok koffein ugyanúgy hatnak ránk. Az asztmának például máig nem ismerik a kialakulási okát, ezért már egyre több kutató a környezeti hatásokra helyezi a hangsúlyt. Ide tartozik a rossz mentális állapot is. A túlhajszolt, stresszes hétköznapok miatt pszichofitness-re is szükségünk van. Ezek a hatások mind-mind "hozzásegítenek" ahhoz, hogy összeszedj valami betegséget. 

Nem látsz magadba

Avagy egy kis bevezetés a farmakogenetikába. A gyógyszerfejlesztők észrevették, hogy az egyes emberek másképpen bontanak le egyes gyógyszereket. Más bomlástermékek keletkeznek vagy ugyanazok, de sokkal több vagy kevesebb. Ennek nyomán elkezdtek vizsgálódni és kiderült, hogy máj és máj között igen nagy különbség lehet. Van egy rakás enzimünk, ami nem pont ugyanolyan benned, bennem vagy a szomszédodban. Nem nagy eltérések vannak köztünk genetikailag, de annyi pont van, hogy mondjuk engem meg se karcol egy görcsoldó, más meg már fél szemtől is teljesen jól van. Ezek nem genetikai hibák, csak változatosság. 

Azért persze vannak hibák is, amiket hordozunk. Például, mert a családban előfordult már skizofrénia vagy emlőrák. Vagy az anyagcserédben hibádzik valami, amit normál esetben észre sem veszel, mert a szervezeted mindent megtesz, hogy kompenzálja. Erre jó példa a terhességi cukorbetegség. Alapból tök normális a vércukorszinted, de amikor baba van a pocakodban és felborul a belső világod (minden értelemben!), kibukik, hogy van egy kis inzulinrezisztenciád. Aztán ahogy megszületik a baba, a szervezetednek újra lesz energiája kompenzálni a kis hibácskádat. 

Igen ám, de ha kiteszed magad a káros környezeti hatásoknak szépen előcsalogatod a betegségeket. És nem tudod előre megmondani, hogy neked hány szál cigi után lesz rákod. Nem látsz bele minden sejtedbe. Persze jó lenne megkérdezni, hogy:"Kedves enzimem! Te milyen gyorsan bontod le az acetaldehidet, ami a másnaposságot okozza? Meddig fog fájni a fejem?" De ez nem így van! Nem tudhatod, hogy mi mindent cipelsz magaddal a szervezetedben. Ezért van az, hogy Józsi bácsi sosem lett tüdőrákos (de mondjuk hirtelen meghalt szívrohamban...de érdekes...), más pedig már 35 évesen az lesz. Arról nem is beszélve, hogy aki terhesen dohányzik, az a születendő gyermekét és az unokáit is (a magzatban már ott vannak az ivarsejtek elődei) hajlamosítja pl. az asztmára.

Tehát VELED is megtörténhet bármi, bármikor...Azért mielőtt telesírnád a párnádat amiatt, hogy milyen életmódot élsz, gondolj arra, hogy jó irányba is tudsz változtatni. Ha a rossz környezet károsít, akkor a jó meg jót tesz! Még ha hordozol is mindenféle hibákat vagy pont úgy vagy változatos, hogy az nem mindig előnyös, akkor se leszel rosszul vagy beteg, mert vigyázol magadra! Inkább aludj el azzal a gondolattal, amit most a Zállatorvostól idéznék: "Egészség! Tovább élsz tőle!"