A szója közkedvelt élelmszer manapság. És egyben nagyon megosztó is. Van, aki szerint ez a legcsodálatosabb étel a világon, hiszen rengeteg féle ételt lehet készíteni belőle és csomó jótékony hatása van. Van, aki szerint viszont méreg és tilos megenni. Mi az igazság? Ki lehet-e egyáltalán deríteni?
Kép forrása: pixabay
1. Gyakori allergén
A szója allergia több millió embert érint világszerte. A tünetei széles skálán mozognak. Van, akinek csak pár kis kiütése lesz tőle, másnak pedig konkrétan halálos. Azt gondolnád, hogy könnyen kezelhető, hiszen a szójababot nem árulják itt úgy a piacon, mint a tarkababot. Sajnos nagyon nehéz teljesen elkerülni. Rengeteg ételbe tesznek szóját dúsítóként, szójalecitint meg pláne. A ketchuptól elkezdve a joghurton át, számos ételben megtalálható. Mindig mindent el kell olvasnia annak, aki allergiás rá.
2. Általában GMO
Mivel rengeteg szóját fogyaszt a világ, szinte már csak génmódosított szójával tudják kielégíteni az igényeket. A GMO-t nem kell azért csípőből elutasítani, inkább ismerkedjünk meg velük és mérjük fel, hogy mire lehet használni. Erről már írtam bővebben itt. Mindenesetre az biztos, hogy az ázsiaiak nagy szójafogyasztók már több száz vagy ezer éve és nincsen bajuk tőle. Egyébként az Európába bekerülő szójatermékek is GMO-s szójából vannak. Szóval, ha azt hitted eddig, hogy te még sosem ettél GMO-s étket, akkor nagy valószínűséggel tévedsz.
Kép forrása: pixabay
3. Számít, hogy mennyit eszel
A vegetáriánusok hús helyett nagy mennyiségben esznek szóját. Nem csoda, hiszen magas a fehérjetartalma és változatos is. A tejallergiások és a súlyosan laktózérzékenyek (itt találsz cikket ezekről) is előszeretettel fogyasztanak szójatejet, szójatejtermékeket. Tehát nem csak Ázsiában vannak nagy fogyasztók, hanem itthon is. Egy kutatás szerint kb. 8-9 g szójafehérjét fogyaszt egy nyugati vegetáriánus, míg egy átlagos japán ember 6-11 g-ot. Ekkora mennyiségben nem okoz nagy kárt, sőt! A jótékony hatásai kerülnek előtérbe: csökkenti egyes szív-és érrendszeri betegségek és egyes ráktípusok kialakulását is. Túlzott mennyiségben persze, hogy nem jó. De semmit sem szabad túlzásba vinni. Bármelyik ételről el lehetne mondani, hogy ha sokat eszel belőle, az nem lesz jó neked. Kiegyensúlyozott, változatos étrend mellett semmi bajod nem lesz tőle még akkor sem, ha vega vagy.
4. Hat is és nem is a hormonrendszerre
A szójában sok izoflavon található. Ez a molekula nagyon hasonlít az ösztrogénre. Az ösztrogén egy nemi hormon, amiből nőkben jóval több van, mint férfiakban. A szójában található izoflavonok egy része a szerkezei hasonlóság miatt képes egyes ösztrogén receptorokhoz (jelfogó fehérjék a sejteken) kötődni. Emiatt sokan azt hiszik, hogy férfiak nem is ehetik és hogy impotensek lesznek tőle. Ezt egyelőre még tudományosan nem sikerült bebizonyítani. (Ha a kínaiak impotensek lennének a sok szójától, akkor szerinted hogy lennének ennyien?...) Állatokon végeztek kísérleteket és nekik valóban hat a termékenységükre a szója, de a patkányoknak teljesen más az izoflavon anyagcseréje. A kutatóknak nehéz a dolguk etéren, mert itt nem lehet az eredményeket emberre egyértelűen értelmezni (sokszor amúgy egészen jól lehet). Ráadásul a szójatermékek nagy része elég masszív feldolgozási procedúrán megy keresztül és mire te szójatejként megiszod, már alig van benne izoflavon.
Kép forrása: pixabay
5. Nem mindegy, hogy mivel eszed
Érdekes, hogy a szója lebontása nem minden emberben zajlik ugyanúgy. Egyrészt genetikai tényezők is szerepet játszanak, ugyanis nem mindenkinek pont ugyanolyan az az enzime, ami a bomlástermékeket hozza létre. Ezt ugye nem igazán tudjuk befolyásolni. Másrészt pedig a szója egy része a vastagbélben bomlik le, ami tele van bélbacikkal. A bennünk megtalálható bélbaktérium (és gomba) kolóniák száma és fajtája nagyon különböző. Egyrészt életkor szerint is változik, másrészt pedig élethelyzettől is függ. És ami jelen esetben fontos, a táplálkozástól is. A vegetáriánusok például elég sok rostot esznek, mert ugye a zöldségeben sok rost van. És egy rostban gazdag bélben másfajta bacik telepednek meg. Ezek a bacik pedig befolyásolják a szója lebontását is. És pozitív irányba. Aki sok rostot eszik, az könnyebben emészti meg a szóját és főleg a pozítív hatásait fogja érezni. Szóval nem csodálkozz, hogyha a vega barátod odavan érte, neked pedig aki, csak a dönerben lévő salátát fogyasztod zöldségnek, fájni fog tőle a hasad.
6. Sok mindent lehet készíteni belőle
Na, hát itt aztán tényleg végtelen mennyiségű ételt fel lehetne sorolni. Az ázsiaiak találékonysága miatt rengeteg féle formában lehet fogyasztani. Íme néhány példa: tofu, szójaszósz, szójaliszt, szójatej, szójapuding...A híres mizo levesnek is szója az alapja. Ez igazából a japán cibere-leves, ami árpa vagy búza helyett erjesztett szójából készül. A tofut teljesen jól lehet hús helyett használni, még füstölt formában is kapható. Mivel finom és változatos ételeket lehet főzni szójából, ezért nagyon nagy kár lemondani róla. Ésszel kell fogyasztani, mint minden mást is. Szóval fedezd fel az internet mély bugyrait és keress egy izgis (biztosan fogsz találni valami neked tetszőt, bármilyen étrenden is élsz) szójareceptet, de most azonnal!
Kép forrása: unsplash