Az allergia a leggyakoribb szó, amire rákeresnek az emberek az egészségtudományok területén. Nem csoda, hiszen ezt az állapotot mindannyian átéltük már akár átmenetileg, akár krónikusan. Vagy biztosan akad olyan rokonunk, ismerősünk, aki végigtüsszenti a nyarat vagy rutinszerűen keresi a termékeken a "nyomokban akármit tartalmazhat" feliratokat. Az allergia különböző típusai valóban elég gyakoriak, mégsem tudunk eleget róla.

Mi az allergia?

Az allergia egy túlérzékenységi reakció. A szervezet egy ártalmatlan antigént veszélyesnek ítél és immunválaszt hoz létre. Na, most itt máris előjött két alapfogalom, amit tisztázni kell:

• Antigén: Minden olyan anyag, amire az immunrendszer reagál. Reagálásnak számít a tolerancia és a támadás is. Tehát minden, amin a szervezet "elgondolkodik". Az antigének általában fehérjék, mint pl. vírus burokfehérjéje vagy rákos sejt receptora. Antigén lehet külső és belső egyaránt. A szervezet nem az alapján dönt arról, hogy harcoljon-e, hogy környezeti vagy saját, hanem hogy veszélyes-e vagy sem. 
• Immunválasz: Az immunrendszer válaszreakciója egy antigénre. Ez lehet veleszületett vagy adaptív. A veleszületett immunválaszhoz nem szükségesek sejtek, azonnali hatásúak és nem marad vissza belőlük védőhatás, ugyanis nem specifikusak. Vagyis bekerül egy baci a szervezetbe és a veleszületett immunválasz ennyit csinál: "Úristen, egy baciiii!!!Ki kell nyírni most azonnal!!!!!!". De amikor újra bekerül ugyanaz a baci, ugyanezt csinálja. Ezért van, hogy lábgombát az ember akárhányszor összeszedhet az uszodában, mert a veleszületett immunválasz veszi fel a harcot mindahányszor elkapod. Az adaptív immunválasz sokkal összetettebb, megjelennek a fehérvérsejtek és marad utána védőhatás. A sejtek megvizsgálják, hogy mivel is van dolguk és az eszköztáruk sokkal nagyobb.

Tehát allergia esetén a szervezet úgy ítéli meg, hogy az az adott dolog a legveszélyesebb a világon és elkezd küzdeni ellene. Az adaptív immunválasz fegyvertárát veszi elő.

Nem az allergia az egyetlen túlérzékenységi reakció. Van aki mind a négy típusát allergiának hívja, de én elfogult leszek és kedvenc tanárom, Dr. Falus András: Az immunológia alapjai könyvére támaszkodom, ahol csak az 1. típusú túlérzékenységi reakciót nevezik allergiának.

Milyen fajtái vannak?

Érdekes, hogy az allergiának a tünetei akkor jelennek meg, ha már legalább kétszer találkoztunk az adott antigénnel. A szervezet már első alkalommal elkönyveli, hogy ez egy irdatlan veszélyes dolog, de csak másodszorra indulnak el olyan folyamatok, amelyeket mi is látunk. Kétféleképpen csoportosíthatjuk az allergiákat: ok és következmény. Lássuk tehát, hogy mi minden lehet antigén:

• poratka
• pollen
• penész
• ételek: tej, tojás, szója, paradicsom, eper, kukorica, dinnye, mogyoró, brokkoli...
• latex
• gyógyszer
• illatanyag
• fém
• darázsméreg

...és még millió más dolog. Talán te is érzed azt, hogy kb. bármi. Szerinted mi ártalmas lehet egy nyomi virágporszemben? Semmi. A szervezet mégis tévesen rossznak ítéli meg, begőzöl és már kész is az allergiás reakció.

Lássuk, milyen tüneteket okozhat:

• csalánkiütés
• légúti tünetek: tüsszögés, orrfolyás és társai
• hányás, hasmenés, haspuffadás
• szemviszketés, könnyezés

Ritkán anafilaxiás sokk alakulhat ki, ami egy életveszélyes állapot. Hogy mikor mitől melyik alakul ki, azt nem lehet biztosan előre megmondani. Persze számít az, hogy hogyan került be az antigén a szervezetbe. Ha belélegezve (pl. pollen), akkor légúti tünetek lesznek, ha megetted (pl. tej), akkor emésztőrendszeri. Ha nem marad meg lokálisan, hanem bejut a vérbe, akkor anafilaxiás sokk lesz.

Gyógyítható?

Igen is meg nem is. Az okát nem tudják megszüntetni. Vagyis ha a szervezet eldöntötte, hogy az adott dologra begőzöl, akkor arra be fog gőzölni, nem tudod megakadályozni. Vannak azért ígéretes próbálkozások, ahol azt csinálják, hogy fokozatosan egyre több és több allergént kap az illető, hátha hozzászokik a szervezet. Van, hogy bejön, de van hogy nem. 

A gyógyszertárakban megtalálhátó rengeteg készítmény a már kialakult választ mérséklik. Egy immunválasz során rengeteg vegyület szabadul fel, vagyis olyan dolgok jelennek meg a vérben, amik egyébként nincsenek ott, szóval ezeket könnyen el lehet csípni egy jó kis gyógyszerrel. Ki kell tapasztalni, hogy kinek mi jön be vagy hát ugye orvoshoz kell fordulni és ő majd megmondja, hogy mit szedj.

Az anafilaxiás sokk bármikor bárkinél előfordulhat. Ritka,de nem érdemes szórakozni vele, mert halálos. Ki kell vizsgáltatni, ha úgy érzed allergiás vagy és kezelni kell, ahogy az orvos tanácsolja. Sajnos a kalcium nem működik. Sokan isznak kalciumot, amikor megjelenik egy-két pötty rajtuk, de a csalánkiütés az esetek nagy részében magától elmúlik és nem a kalcium miatt. Placebonak jó meg nagy kárt nem csinál. Annyiban viszont igen, hogy ha kalciummal kezeled magad olyankor is, amikor már rendes gyógyszer kéne és csodálkozol, hogy nem múlnak a tüneteid...

A legjobb terápia a megelőzés, kerüld az allergént, ahogy tudod. Ez sokszor elég nehéz...pláne, ha valaki a fényre allergiás...igen, még ilyen is van!

Képek forrása:pixabay